(A cikkben szereplő, a maja naptár szökőév-kezelésére vonatkozó adatok forrása: Internet)

Ha már szó volt a maja naptár állítólagos végéről, legyen szó az állítólagos pontosságáról is. Bárhol olvasunk is a maja naptárról, a hasraesős csodálat hangnemében említik, hogy jóval pontosabb, mint az általunk használt Gregorián-naptár - azonban szinte sehol nem teszik hozzá, hogy ez a pontosság voltaképpen mit is jelent és hogyan értendő.

Először röviden vizsgáljuk meg, hogy milyen pontosságú a Gregorián-naptár. Mint már az előző fejezetekben ismertetésre került, a tropikus év hossza 365,2422 (más források szerint, pontosabban: 365,242198) nap. A Gregorián-naptár az évet 365 nap hosszúnak veszi, de 4 évenként beszúr egy szökőnapot, kivéve a 100-zal osztható éveket, amelyeknél csak akkor teszi ezt meg, ha egyúttal 400-zal is oszthatók. (ezért tartalmazott a 2000. év szökőnapot, míg az 1900. év nem.) Ezzel átlagosan 365,2425 napos évhez jut.

A Gregorián-naptár pontosságának megítéléséhez gondoljunk bele, hogy 365,2422 nap/éves pontosságúra úgy korrigálhatjuk, hogy 10 000 évenként (!) elhagyjuk belőle 3 (!) szökőnap beszúrását. (Ezt elérhetjük pld. úgy, hogy kijelentjük: a 4000-re, 6000-re és 8000-re végződő számú évek nem szökőévek.) A 365,242198 nap/éves pontosság eléréséhez pedig 100 000 évenként 2 szökőnap elhagyására van szükség. (Célszerűen, az 50 000-rel osztható évekből elhagyva a szökőnapot.)

Vegyük szemügyre ezután a maja naptári rendszert. A maja naptár alapvetően szintén 365 napos éveket számlál, azonban 52 éven (egy, úgynevezet "Naptári Körön") keresztül nem szúr be egyetlen szökőnapot sem - majd a Naptári Kör lejárta után rögtön 13-at is. Ezzel 365,25 napos évhez jut, éppúgy, mint a Juliánus-naptár - ez azonban nem elégítette ki a maja papok igényeit, mivel csillagászaik az év hosszát - és ez valóban bámulatra méltó teljesítmény - 365,242129 napban határozták meg.(Forrás: Wikipédia. Kuzmiscsev 365,2420-at ír.) Hogy ezt az értéket megközelítsék, 3172 évenként kihagytak az évből 25 napot. (Vagyis 60 - azaz 3*20 - "normális" 52 éves ciklus után, a 61.-ből elhagyták a szokásosan beszúrt 5 napot és az egyik 20 napos hónapot, de utána beszúrták a 13 szökőnapot.) Ezzel 365,242119 napos évhez jutottak, amely a saját számításaikhoz képest 100 000 évenként igényli egy "extra" szökőnap beszúrását, a tropikus év valódi hosszához képest pedig 8 szökőnap elhagyását, ugyanennyi idő alatt.

Ez valóban bámulatra méltó pontosság. Csakhogy... bizony, ha jobban odanézünk, itt több "csakhogy" is fellelhető.

• Először is: Már Julius Caesar csillagászai is tudták, hogy a caesar parancsára megalkotott naptárrendszerük nem teljesen pontos - csillagászati ismereteik ezen a téren nem maradtak sokkal a majáké mögött -, de a benne hagyott pontatlanságot teljességgel elhanyagolhatónak tartották. Az is volt, mintegy másfél ezer évig - ennyi idő alatt jött össze 13 nap eltérés. (Valójában azonban csak 10, mert i.e. 5-ben, i.e. 1-ben és i.sz. 4-ben a szökonapok beszúrását elmulasztották. Ezt a 10 napot korrigálta Gergely pápa.) Ugyanezt a 13 napos eltérést, amit Gergely pápa már tarthatatlannak ítélt, a maja naptár 52 évenként "kitermeli".
• Másodszor: A Gregorián naptár eltérése a valódi időtől egyetlen évben sem nagyobb, mint két nap (valójában el sem éri a két napot), ezzel szemben a maja naptáré a 13 napot is meghaladja. Így a maja naptár olyan órához hasonlítható, ami hol 10 percet késik, hol 10 percet siet, de pontban minden hétfő éjfélkor csalhatatlanul pontos, míg a Gregorián naptár olyan órához, ami teljesen sosem pontos, de 1 percnél többet sosem késik és nem is siet.
• Harmadszor: Ha belegondolunk, hogy a naptár létrejöttének legelső oka az volt, hogy a mezőgazdasági munkákat pontosan a megfelelő időben lehessen elvégezni, akkor szinte érthetetlen, hogy a maja naptár miért nem okozott 52 évenként kitörő éhínséget. Mezőgazdasággal foglalkozó olvasóim bizonyára megerősítik azt a feltételezésemet, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a mag elvetése két héttel előbb vagy utóbb történik-e meg; bár meglehet, hogy a maják mezőgazdasági viszonyai között ez még nem okozott különösebb gondot, de ezt nem tartom valószínűnek.
• Negyedszer: A Gregorián-naptár rendszerében, ismerve a szökőnapok beszúrásának és elhagyásának algoritmusát, elegendő az évszám ismerete annak eldöntésére, hogy szükséges-e szökőnap beszúrása az évbe, vagy sem. A maja naptárra ez nem igaz, ott külön számon kell tartani azt is, hogy épp hányadik 52 éves ciklusban járunk, ennek jelzése azonban nem része magának a naptári rendszernek. A maja történelem viharaiban ennek ismerete akár el is veszhetett. Sőt, maguknak az 52 éves cilusoknak a kezdeti évét sem jelezte semmi, eleve ezt is külön nyilván kellett tartani. Hogy ezek a "külön nyilvántartások" komoly csorbát szenvedhettek, a spanyol hódítók feljegyzéseiből is sejthető, akik szerint a maják az Újévet november 13.-án ünnepelték - holott "papíron" a téli napforduló, december 23. volt a naptáruk kezdete.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy bár valóban bámulatos pontossággal határozták meg a maja papok az év hosszát, és ügyes matematikai fogásokkal igazították hozzá a szökőnapok beiktatásának rendszerét a szent számaikon alapuló naptári ciklusaikhoz, pontossága egyáltalán nem tette a naptárukat praktikusabbá; míg a Gergely-naptár kidolgozásakor az elérendő pontossággal már eleve a praktikusabbá tétel volt a voltaképpeni - és valóban elért - cél.