Az Elemek

Az Elemek a Négyesség Ősminőségei közül kettőnek-kettőnek a kombinálódásából létrejövő idealisztikus minőségek, ilyen értelemben maguk is princípiumok; ha nem is alap princípiumok hanem származtatottak, azonban még mindig alapvetőek. Továbbra is hangsúlyoznunk kell, hogy bár nevüket természeti jelenségekről nyerték, nem azonosak magával a névadó természeti jelenséggel; ilyenformán azok az újkori tudósok és kutatók, akik az akkor születő, már modernnek tekinthető kémia eredményei alapján - úgymond - "megcáfolták", hogy minden a négy Elemből állna össze, valójában már azt sem tudták, hogy mit támadnak. Nem anyagi szintű elemekről beszélünk, hanem a világban tapasztalható minden dologban és jelenségben fellelhető alapvető minőségekről. Éppen olyan hibába estek, mintha egy adott csoport vagy társadalom tevékenységének célját a csoportot alkotó egyének száma alapján akarták volna megérteni, elvetve minden, közvetlenül nem tapasztalható és mérhető elvet, célt és mozgatóerőt. Közérthetőbb példával élve, mintha a fakitermelést az adott helyen nagy számban összegyűlő favágók puszta számával magyaráznánk, a hajóépítés vagy bútorkészítés elvont ideájának puszta babonasággá minősítése mellett.

Ezeknek az alapvető minőségeknek a keveredése az egyes dolgokban és jelenségekben nem jellemezhető a puszta mennyiségi arányukkal. Erre Friedrich Schwickert hoz zseniális hasonlatot "Asztrológiai szintézis" (Die astrologische Synthese) c. művében: Ha egy bizonyos aranyoldatban megváltoztatjuk az arany mennyiségét, annak színe nem világosabb vagy sötétebb lesz, hanem a színskála más-más színeit veszi fel! Így a négy Elem egymással való kombinációja sem puszta mennyiségi, hanem minőégi változásokat ad ki az anyagi világ jelenségeiben.

Ezt a gondolatot tovább víve, felmerül a kérdés, hogy akkor az egyes Elemekben kombinálódó Ősminőségek vajon, mennyiségi arányuk szerint, ugyanazt az Elemet adják-e ki, illetve, ha minőségileg változó Elemeket határoznak meg, lehetséges-e egyáltalán önálló Elemekről beszélni. A válasz az, hogy igen is és nem is. Ahogy az aranyoldat, a benne lévő arany mennyiségétől függetlenül aranyoldat marad, és állandó tulajdonságai által felismerhető és megnevezhető marad, mint aranyoldat, úgy az egyes Elemek is, bár az őket alkotő Ősminőségek mennyiségi aránya szerint más-más minőséggel nyilvánulnak meg a világ általunk megtapasztalható síkján, egyúttal mégis felismerhetők és megnevezhetők maradnak azon tulajdonságaik által, melyek mindig ugyanazok maradnak.

Az egyes Elemek ismertetésénél ezeket az állandó tulajdonságokat - vagy inkább megnyilvánulási módokat - próbáljuk áttekinteni (és azért csak próbáljuk, mert a tapasztalati világ jelenségeiből való több évezredes következtetések lehetnek ugyan hasznosak és helytállóak, de természetszerűleg nem lehetnek alkalmasak olyan erők egészének leírására, amelyeknek csak egyik megnyilvánulási lehetősége a mi tapasztalati világunk). Az egyes Ősminőségek más-más arányú keveredésével létrejövő minőségi különbségeket azoknál a princípiumoknál fogjuk vizsgálni, amelyekben ezek a különbségek leginkább tetten érhetők és megragadhatók. Ezek megértéséhez azonban az egyes Elemek állandó tulajdonságait, ha úgy tetszik, "tiszta" állapotát vagyis saját lényegiségüket kell áttekintenünk és megértenünk; mitől Tűz a Tűz minden állapotában és minőségében, mitől Levegő a Levegő, Víz a Víz és Föld a Föld.