A gömbi koordinátarendszerek áttekintése
Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a Földgömbön és az Éggömbön használatos
koordináta-rendszereket. Bár az asztrológiai gyakorlat során nem használjuk valamennyit,
az asztrológiával komolyan foglalkozni kívánóktól elvárható tág ismeretkörhöz a többi is
hozzá tartozik.
A gömbi koordináta-rendszerek közös elemei:
Minden gömbi koordináta-rendszer tartalmaz egy alapkört, amely a gömbnek a saját tengelyére
merőleges főköre. A gömb tengelyét különböző szempontok szerint jelölhetjük ki, de előfordulhat
az is, hogy a gömbön nem a tengelyt határozzuk meg előbb, és abból az alapkört, hanem
a meghatározott, vagy eleve adott alapkör alapján határozzuk meg a tengelyt.
A gömb alapkörére merőleges főkörei közül egy,
valamely szempont szerint kijelölt főkörnek az alapkörrel alkotott metszéspontja
jelöli ki az alapkör kezdőpontját.
Az alapkörön, az alapkör kezdőpontjától mért távolság neve: abszcissza, valamely meridiánon,
az alapkörtől mért távolság neve: ordináta. Bármely gömbfelszíni pont helyzete ezzel a két
mennyiséggel adható meg. Mértékegységük valamely ívmérték lehet (fok, radián, gradiens),
amelyek közül a leggyakrabban a fokmértéket használjuk.
Földrajzi koordinátarendszer:
Ez valójában nem más, mint egy általános gömbi koordináta-rendszer rávetítése a Föld felszínére.
- Tengelye: A Föld forgástengelye.
- Alapköre: Az Egyenlítő.
- Az alapkörre merőleges főkörök elnevezései:
- Meridiánok.
- Hosszúsági körök.
- Délkörök.
- Órakörök.
- Kezdő meridián: A Greenwichen át haladó hosszúsági kör.
- Az alapkör felosztása (abszcissza): +/- 180 hosszúsági fok:
- A kezdőponttól keletre: "+" vagy keleti hosszúság.
- A kezdőponttól nyugatra "-" vagy nyugati hosszúság.
- Az alapkörrel párhuzamos körök neve: szélességi körök. Felosztásuk ugyanaz, mint az alapköré.
- Az alapkörre merőleges körök felosztása (ordináta): +/- 90 szélességi fok:
- Az Egyenlítőtől északra: "+" vagy északi szélesség.
- Az Egyenlítőtől keletre: "-" vagy déli szélesség.
- Egyéb, nevezetes pontok: Északi és Déli sarok; a hosszúsági körök egymással és egyben a Föld forgástengelyével
alkotott metszéspontjai.
Egyenlítői koordinátarendszer:
Ez a koordinátarendszer nem más, mint a földrajzi koordinátarendszer kivetítése
az Éggömbre.
- Tengelye: Az Éggömb forgástengelye, ami nem más, mint a Föld forgástengelyének
meghosszabbítása az Éggömbig.
- Alapköre: Az égi Egyenlítő.
- Az alapkörre merőleges főkörök elnevezései:
- Égi meridiánok.
- Délkörök.
- Órakörök.
- Kezdő meridián: A Greenwich felett áthaladó égi meridián.
- A szélességi és hosszúsági fokok rendszere ugyanaz, mint a földrajzi koordinátarendszerben.
- Az abszcissza elnevezése: rektaszcenzió (rectascnesio), "egyenes emelkedés." (Csak birtokos
szerkezetekben "ascensio recta", azaz "A.R.")
- Az ordináta elnevezése: deklináció.
A mai asztronómia leginkább ezt a koordinátarendszert használja, a csillagászati kiadványokban
is e szerint tüntetik fel a bolygók pozícióit és mozgását, amit, ha asztrológiai célokra akarjuk
ezeket felhasználni, át kell számolnunk az ekliptikai koordinátarendszerre.
Ekliptikai koordinátarendszer:
- Tengelye: Az Ekliptikára merőleges tengely.
- Alapköre: Az Ekliptika.
- Az alapkör kezdőpontja: A Tavaszpont.
- Az alapkör felosztása: +/- 180 ekliptikai hosszúsági fok:
- A kezdőponttól keletre: "+" vagy keleti hosszúság.
- A kezdőponttól nyugatra "-" vagy nyugati hosszúság.
- Az alapkörre merőleges körök felosztása: +/- 90 ekliptikai szélességi fok:
- Az Ekliptikától északra: "+" vagy északi szélesség.
- Az Ekliptikától délre: "-" vagy déli szélesség.
A fenti felosztás az északi félgömb felől nézve értelmezett. A déli félgömbön definiálható Tavaszpont
az északi félgömb Őszpontjának felel meg és fordítva; ám az egységesség kedvéért az ekliptikai koordinátarendszert
minden esetben az északi félgömbön értelmezett felosztás szerint alkalmazzuk.
Az egyenlítői és az ekliptikai koordinátarendszerek egymás közti megfeleltetése, a Föld precessziós mozgása
miatt nem állandó, amit az átszámítási műveleteknél figyelembe kell venni.
Az alapkör felosztásánál nem említettük az ekliptikai jelek használatát, mivel ezt az előbbi fejezetekben már
részletesen ismertettük.
Horizontális koordinátarendszer:
Ennek a koordinátarendszernek a rendeltetése, hogy a Föld egy adott pontjában, mint megfigyelési
pontban végzett észleléseinket, vonatkozzanak akár égitestekre, akár mesterséges objektumokra, az
adott megfigyelési pontra vonatkozó korrekt rendszerben tudjuk leírni. Magától értetődő lenne, hogy
alapja a látszólagos horizont legyen, így azonban a megfigyelő magasságát is pontosan meg kellene
határozni az adatok leírásához és későbbi felhasználásához, ami sok esetben a gyakorlatban nem
bizonyult praktikus eljárásnak; ezért a valódi horizontot vesszük alapkörnek ebben a rendszerben.
- Alapköre: A valódi horizont.
- Az alapkör kezdőpontja: Az alapkörnek a megfigyelési pont földrajzi meridiánjával alkotott két metszéspontja
közül az, amely a megfigyelési ponttól déli irányban fekszik. Ennek neve: Délpont, a párjáé: Északpont
- Tengelye: A valódi horizontra merőleges tengely.
- Az alapkörre merőleges főkörök elnevezései:
- Vertikálisok.
- Magassági körök.
- Kezdő meridián: A megfigyelési pont felett áthaladó földrajzi meridián.
- Lényeges metszéspontok és körök:
- A renszer tengelyének és az Éggömbnek a megfigyelő feje feletti metszéspontja: Zenit
- A renszer tengelyének és az Éggömbnek a megfigyelő talpa alatti metszéspontja: Nadír
- A megfigyelési pont meridiánjára és a valódi horizontra merőleges főkör: Első vertikális kör.
- A valódi horizont és az első vertikális keleti metszéspontja: keleti pont.
- A valódi horizont és az első vertikális nyugati metszéspontja: nyugati pont.
- Az abszcissza elnevezése: Azimut
- Az alapkör felosztása: +/- 180 fok:
- A kezdőponttól, az óramutató járásával egyező irányban: "+" vagy nyugati azimut.
- A kezdőponttól, az óramutató járásával ellenkező irányban: "-" vagy keleti azimut.
- Az ordináta elnevezése: Magasság.
- Az alapkörre merőleges körök felosztása: +/- 90 fok:
- A Valódi Horizonttól a Zenit felé: "+".
- A Valódi Horizonttól a Nadír felé: "-".