Ahhoz, hogy egy adott időpontnak, az egy adott földi helyre vonatkozó minőségét meg tudjuk határozni, három adatot kell pontosan meghatároznunk: Azt, hogy hol van a Földgömbön ez az adott hely, azt, hogy melyik időpontot vizsgáljuk, és azt, hogy ebben az időpontban az égi objektumok milyen látszólagos helyzetet foglalnak el az Éggömbön. Gyakran támadják az asztrológiát amiatt, hogy az égitesteknek csak a látszólagos helyzetét veszi figyelembe, ami már a Nap esetében is jelentősnek mondható eltérést okoz; a Napról a fény 8 perc alatt ér el a Földre, tehát ha a Földről úgy látszik, hogy a Nap elért egy bizonyos égi pozíciót, a valóságban azt már 8 perccel túlhaladta. Az előbbiekben azonban megállapítottuk, hogy az idő minősége nem csak az időponttól függ, hanem attól a helytől is, ahol azt vizsgáljuk, márpedig az egyes égi objektumok helyzete a Földről nézve csak abban különbözik, hogy a vizsgált helyszínről nézve hogyan látszanak. Ezért nem csak jogos, hanem valójában az egyetlen ésszerű eljárás az idő minőségének vizsgálatában, hogy az adott helyre vonatkozóan az égi objektumok látszólagos helyzetét vizsgáljuk meg. (Fizikában járatos olvasók elgondolkodhatnak az einsteini relativitáselmélettel kapcsolatosan itt fellelhető párhuzamokon.)

Tegyük mindezt érthetőbbé egy példával. Ha Budapest fölött az égen esőfelhők állnak, amelyek nyugatról keletre haladnak, akkor Budapest felett az idő: borult. Győr fölött azonban derült, bár borult volt, Miskolc fölött pedig szintén derült, de borult lesz. Bár az esőfelhők állása mindhárom városból nézve ugyanaz (Budapest fölötti), az időjárásban - és, ezzel kapcsolatosan az emberek hangulatában ;) - az egyes városokban csakis is kizárólag a látszólagos helyzetük számít. Ha pedig ez így igaz az esőfelhők esetében, akkor mennyivel inkább az égi objektumok esetében!

A figyelmes olvasó máris felfigyelhet egy ellentmondásra: Az egyes bolygók és csillagok a Földtől jóval távolabb vannak, mint az esőfelhők, következésképpen a Föld bármely pontjáról nézve ugyanott kell látszódniuk az égen. Nos, ez akkor lenne igaz, ha a Föld tengely körüli mozgásától, tehát az égbolt napi látszólagos mozgásától eltekintenénk. De nem tesszük. Mielőtt azonban a fent említett három alapvető adat meghatározásának mikéntjét, mint nélkülözhetetlent, ismertetnénk, előbb át kell tekintenünk az ezek meghatározásához szükséges alapfogalmakat.