Az Ascendens pozíciójának kiszámítása annak a pontnak a megtalálását jelenti, ahol a látóhatár keleti része az Ekliptikát metszi. Ehhez van egy nevezetes kiindulási pontunk: Az Ascensio Obliqua (A.O.), amely egyrészt a Valódi Horizont keleti pontjának és az Egyenlítőnek a metszéspontja, másrészt e két főkörnek a Primovertex körével alkotott metszéspontja is. Mivel a Primovertex, mint tudjuk, a Meridiánra merőleges, ezért e metszéspont meghatározása igen egyszerű: ARMC + 90°. Ugyanakkor a Primovertex a Valódi Horizontra is merőleges, ezért az egyenlítővel alkotott szöge megfelel a vizsgált hely szélességi fokának (F).

Az első lépésünk, hogy meghatározzuk az Ascendensio Obliqua és a hozzá közelebbi napéjegyenlőségi pont (N.P., ami az ábránkon a Tavaszpont) távolságát. Az eljárás ugyanaz,mint amit az MC kiszámításánál használtunk, azzal a különbséggel, hogy a kapott eredményt mindenképpen pozitívnak vesszük; az irány meghatározását itt más módszerrel végezzük, ami számításaink menetét némiképp egyszerűsíti. Az N.P. és az A.O. közötti ívszakaszt jelöljük "n"-nel.

Jegyezzük meg, hogy az A.O. az N.P.-től negatív vagy pozitív irányban érhető-e el rövidebb ívszakasz megtételével! (Emlékeztetőül: Az óramutató járásával megegyező irányt nevezzük negatívnak, az ellenkezőt pozitívnak.)

Az N.P és az Ascendens távolságát meghatározni legegyszerűbben egy derékszögű gömbháromszögből lehetne, az eddigi adatokból azonban nem állítható fel olyan derékszögű gömbháromszög, amelynek elég adatát ismernénk e számítás elvégzéséhez. Ezért a következő lépés, hogy felveszünk egy főkört, ami az Ekliptikát az N.P.-ben metszi, és a Horizontra merőleges.

Számításaink elvégzéséhez jelöljük segédkörünk és az Egyenlítő szögét a-val, a Valódi Horizont és az Egyenlítő szögét g-val (ami egyben a F-t 90°-ra kiegészítő szög is), a segédkör g-val szembeni szakaszát "g"-vel, és az N.P. és az Ascendens távolságát az Ekliptikán "a"-val.

Attól függően, hogy az A.O. a Tavaszponthoz vagy az Őszponthoz fekszik-e közelebb, hasonló, de némiképp különböző elrendezésű gömbháromszögeket kapunk eredményül, ennek következtében számításaink is különbözőek lesznek.

Számításaink menete pedig a következő:

1. Határozzuk meg a g szöget:
g=(90°-F)

2. Az "n" ív és a g szög alapján a Napier-szabály segítségével határozzuk meg az a szöget:
cos(n) = ctg( a ) * ctg(g), ebből:
ctg(a) = cos(n) / (ctg(g)
tg(a) = ctg(g) / cos(n)
tg(a) = 1 / ( tg(g) * cos(n) )

3. Az "n" ív és az a szög alapján a Napier-szabály segítségével határozzuk meg a "g" ívet:
cos(a) = ctg(n) * ctg(90°-g), ebből:
ctg(90°-g) = cos(a) / ctg(n)
tg(g) = cos(a) / ctg(n)
tg(g) = cos(a) * tg(n)

Amennyiben az "n" ív értéke 90°, a fenti két számítás nem végezhető el, mivel cos(n) = 0, ezzel a értékét nem lehetne kiszámolni, ezért a "g" ív értékét sem tudnánk meghatározni. Ebben az esetben a következő megfontolást alkalmazhatjuk: Az "n" ív értéke akkor és csak akkor lehet 90°, ha az Egyenlítő segédkörünkkel derékszöget zár be, vagyis a=90°. Ebben az esetben az a szöggel szemben lévő oldal szintén 90°, a "g" ív pedig egyenlő a vele szemben, a két 90°-os ív között fekvő g szöggel.

4. Jelöljük b-val a segédkör és az Ekliptika közti szöget, és határozzuk meg: b=a+e

5. A "g" ív és a b szög alapján a Napier-szabály segítségével határozzuk meg az "a" ívet:
cos(b) = ctg(a)*ctg(90°-g), ebből:
cos(b) = ctg(a)*tg(g), ebből:
ctg(a) = cos(b) / tg(g)
tg(a) = tg(g) / cos(b)

Előfordulhat, hogy "g" értékére negatív szöget kapunk. Ez akkor lehetséges, ha "g" valós értéke 90°-nál nagyobb, mivel tg( 90+a ) = tg( a-90 ). Ilyenkor "g" értékéhez hozzáadunk 180°-ot, és a továbbiakban ezt használjuk.

Végül, ha az A.O. pozitív irányban fekszik az N.P.-től akkor "a" értékét hozzáadjuk az N.P.-hez, ha negatív irányban, akkor levonjuk az N.P.-ből, és ezzel megkaptuk az Ascendenst.

Lássuk mindezt az ábra szerinti példán.
F=47°
e=23°26´
N.P.=a0°
n = 40°, az N.P.-től pozitív irányban

1.: g = 90°-47° = 43°
2.: tg(a) = 1 / ( tg(43) * cos(40) ) => a=54°28´
3.: tg(g) = cos(54°28´) * tg(40) => g=26°
4.: b=77°54´
5.: tg(a) = tg(26) / cos(77°54´) => a=66°45´

Az Ascendens tehát: c6°45´

Lássunk egy másik példát is!

Látható, hogy a segédkör és az Egyenlítő által bezárt a szög ebben az esetben tartalmazza az e szöget is; így a segédkör és az Ekliptika által bezárt szög (b) nem a+e lesz, hanem a-e.

Ez alól kivétel az az eset, ha F < e. Ekkor segédkörünk "beékelődik" az Ekliptika és az Equator közé, ezért b értéke e-a lesz. (Ha az A.O. a Tavaszponthoz áll közelebb, ez az elrendeződés F < e esetén sem fordul elő.)

A számítások menete minden más tekintetben ugyanaz, mint az előző esetben.